A jelenség mértéke: statisztikák és gazdasági károk
Az online csalások óriási károkat okoznak világszinten és hazai szinten egyaránt. A már említett globális becslés (10,5 billió USD/év kiberbűnözés-kár 2025-re) mellett konkrétabb adatok is rendelkezésre állnak az idősek sérelmére elkövetett csalásokról. 2023-ban az FBI Internet Crime Complaint Center jelentése szerint az amerikai 60+ korosztály több mint 101 ezer esetről tett bejelentést, és az okozott anyagi veszteség meghaladta a 3,4 milliárd dollárt. Az átlagos kár évente fejenként ~$34 ezer dollár volt, de nem ritkák a százezres nagyságrendű (több tízmillió forintos) veszteségek sem. A leggyakoribb jelentett esetek a tech support, adathalászat, bizalmi/romantikus csalások, nem teljesített vásárlások és befektetési átverések voltak, míg a legnagyobb anyagi kárt az ál-befektetések okozták (60 felettieknek 2023-ban összesen $1,2 milliárdnyi veszteséget). Fontos hozzátenni, hogy sok idősebb áldozat nem tesz feljelentést – a becslések szerint a valós számok ennek akár többszörösét is kitehetik, mert sokan szégyenkeznek vagy nem tudják, hová fordulhatnának segítségért.
Magyarországon az utóbbi években meredeken emelkedett az online csalások száma. A rendőrség beszámolója alapján – ahogy már említettük – 2023-ban mintegy 14 ezer online csalás történt, ami az összes csalás háromnegyedét tette ki, és 10 milliárd Ft feletti kárt okozott. Az MNB adatai azt mutatják, hogy 2022 és 2024 között megtízszereződött a bankokhoz beérkező csalási panaszok száma. 2024 harmadik negyedévében 4676 sikeres visszaélés történt magyar háztartások ellen elektronikus pénzforgalmi tranzakciók során, míg két évvel korábban csak 1616 eset volt – ez döbbenetes növekedés. A 2023. Q4 – 2024. Q3 időszakban regisztrált összes kár 20,7 milliárd Ft volt, ami jelzi, hogy éves szinten immár tízmilliárdos nagyságrendű összegekről beszélünk Magyarországon is. A Pénzügyi Békéltető Testület szerint az általuk vizsgált online csalásos ügyek 25%-ában nyugdíjasok az áldozatok, és számukra ezek a veszteségek fokozott terhet jelentenek, hiszen sokszor a havi nyugdíjuk vagy életük megtakarítása veszik oda.
Az elmúlt időszakban a hatóságok több sikeres akciót is végrehajtottak: lefüleltek unokázós csalóbandákat, banki adathalászokat, sőt nemzetközi együttműködésben indiai call centereket is bezárattak, ahonnan magyarokat is hívtak „Microsoft-támogatás” ürügyén. Mégis, a jelenség volumene arra utal, hogy a bűnüldözés önmagában nem tudja megállítani az ilyen csalásokat. Egyrészt azért, mert sok az ismeretlen tettes külföldi IP-címek mögött, másrészt mert a technikák gyorsan változnak és adaptálódnak. Prevencióra, azaz megelőzésre van szükség – annak elérésére, hogy minél kevesebben dőljenek be ezeknek a trükköknek. Ehhez elengedhetetlen a lakosság, különösen az idősek és hozzátartozóik tájékozottsága és ébersége. A következő fejezetben ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tanácsokat, amelyek megfogadásával jelentősen csökkenthető az átverés kockázata.
Gottschalk Róbert írása – IPA Országgyűlési Őrség Tagszervezet elnöke
