Idősek a digitális világban: kiszolgáltatottság és társadalmi háttér
Az elmúlt években a 60 év feletti korosztály egyre aktívabb internet-használóvá vált. Egy friss hazai felmérés szerint az 50–79 éves magyar internetezők 97%-a naponta használja a világhálót, átlagosan két órát töltve online . A leggyakoribb tevékenységek között szerepel a hírolvasás, e-mailezés, tájékozódás, de sokan jelen vannak a közösségi médiában is. Ugyanakkor digitális jártasságuk gyakran hiányos: kevesen tartoznak a digitálisan felkészültek közé, emiatt alapvetően bizalmatlanok, mégis kevésbé tudatosak a veszélyekkel szemben. A NMHH-DIMSZ kutatás rámutatott, hogy az idősebb internetezők közel fele fokozottan kiszolgáltatottnak érzi magát az online fenyegetésekkel és csalásokkal szemben – különösen igaz ez a 64 év felettiekre, az egyedül élőkre és a vidéki lakosokra. Érdekes ellentmondás, hogy bár a megkérdezettek 80%-a tart a vírusoktól és 50%-uk az internetes átverésektől, a magukat óvatosnak tartók 28%-a is gyakran rákattint félrevezető linkekre vagy tartalmakra. Vagyis a félelem megvan, de a védekezés módjai nem mindig egyértelműek számukra.
Társadalmi szempontból az idősek sok esetben elszigeteltebben élnek, mint a fiatalabb generációk. A nyugdíjas évekre gyakran leszűkül a szociális háló: a házastárs elvesztése, a gyerekek kirepülése, egészségügyi problémák miatti otthonmaradás mind hozzájárulhatnak a magány és izoláció érzéséhez. Kutatások szerint pedig a szociális elégedetlenség, magány vagy konfliktusok szoros összefüggésben állnak azzal, mennyire válik valaki a pénzügyi kizsákmányolás célpontjává. A társas kapcsolatokat nélkülöző, egyedül élő idősek könnyebben szóba elegyednek ismeretlenekkel – legyen az egy telefonhívás vagy online megkeresés formájában –, hiszen alapvető emberi igényük a kapcsolódás. A csalók ezt kihasználva sokszor hamis bizalmaskodással, együttérzést színlelve közelítenek, hogy aztán kihasználják az áldozat érzelmi igényeit. Egy amerikai vizsgálat konkrétan kimutatta, hogy azok az idősebb felnőttek, akik magányosnak érzik magukat vagy elégedetlenek társas kapcsolataikkal, jóval hajlamosabbak bedőlni a pénzügyi csalásoknak. A szociális kapcsolódás tehát nemcsak a mentális és fizikai egészség, hanem a pénzügyi biztonság szempontjából is védőfaktornak bizonyul.
Emellett a pszichés sérülékenység is fontos szerepet játszik. Az időskori depresszió, kognitív hanyatlás vagy akár csak a mindennapi stresszel való megküzdés nehézségei növelhetik a sebezhetőséget. Egy longitudinális tanulmány szerint a depresszív tüneteket mutató idősek több mint kétszer nagyobb eséllyel válnak csalás áldozatává egy négyéves periódus alatt. A mentális sérülékenység – például gyász, szorongás vagy demencia korai jelei – tompíthatja az ítélőképességet és rombolhatja az énhatékonyság érzését, így az illető kevésbé bízik a saját döntéseiben. Sok idős ember úgy érzi, nem érti eléggé a modern technológiát, emiatt bizonytalan helyzetben könnyebben ráhagyatkozik egy „segítőkész” idegen útmutatására, még ha az valójában csaló is. Ráadásul a generációs sajátosságok is közrejátszanak: a mai idősek fiatal korukban egy formálisabb, bizalmon és tiszteleten alapuló világban szocializálódtak, így hajlamosak nagyobb tiszteletet adni a tekintélyt képviselő személyeknek vagy hivatalosnak tűnő megkereséseknek. Ezt a csalók ki is használják, például ha a bank vagy a rendőrség nevében keresik meg az áldozatot.
Fontos azt is kiemelni, hogy az áldozathibáztatás veszélyes és téves hozzáállás. Gyakran még maguk a megtévesztett idősek is ostorozzák magukat utólag, „butának” bélyegezve magukat amiért hittek a csalónak. Pedig valójában bárki bedőlhet egy profi szélhámosnak. A csalás egy különleges bűncselekményfajta, hiszen szükség van hozzá az áldozat önkéntes közreműködésére – együttműködés hiányában a csaló tehetetlen. A bűnözők pontosan ezért kifinomult manipulációs technikákkal dolgoznak, amiknek alapvetően minden emberi lény ki van téve. Ahogy Megan McCoy, a Kansasi Állami Egyetem pénzügyi szakértője mondja, mindenki azt hiszi, hogy őt nem lehet átverni, pedig ez csak egy kognitív torzítás, ami valójában növeli a sebezhetőséget. Sőt, egy felmérés szerint a befektetési csalások áldozatai sokszor átlag feletti végzettségű és anyagi helyzetű emberek – vagyis nem az iskolázatlanság vagy hiszékenység kérdése a megtévesztés. Az idősek esetében sem az értelmi képességek hiánya a fő ok, hanem a fent említett pszichés és szociális tényezők együttese.
Összességében elmondható, hogy az idősek fokozott kockázatnak vannak kitéve a digitális térben részben társadalmi helyzetük (magány, digitális írástudatlanság), részben pszichológiai okok (bizalomra való igény, sérülékenység, rutinok hiánya) miatt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a helyzet reménytelen – épp ellenkezőleg, megfelelő felkészítéssel és támogatással jelentősen csökkenthetők ezek a kockázatok. Ennek kulcsa a csalók módszereinek megismerése és a tudatosság növelése.
Gottschalk Róbert írása – IPA Országgyűlési Őrség Tagszervezet elnöke
Köszönöm Robi, szépen összefoglaltad, igazán értékes és véleményem szerint nem csak az időseknek, hanem a fiatalabb korosztálynak is tanulságos! Várom a következő részt!
Köszönöm. Ez egy 4 részes sorozat első cikke. Hamarosan érkezik a következő.Bízom benne, hogy hasznos lesz minden olvasónak.